Több éves tenyésztői munkám során a görög teknősök tartásával kapcsolatban rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem össze, ezeket szeretném az alábbiakban közkinccsé tenni.
Terráriumi tartás
Kettő, 20-25 cm-es páncélhosszúságú teknős számára legalább 120 cm hosszú és 60 cm széles szobai terrárium lehet megfelelő. A férőhely aljára tehetünk erdei földet vagy akár műtrágya és vegyszermentes kerti földet is, több cm vastagságban. Az erdei avar és a szalma is praktikus lehet. A faforgács, finomszemű homok és a tőzeg használatát érdemes mellőzni, mivel ezek irritálják a teknősök nyálkahártyáját.
A férőhelyük lehetőleg napos helyen álljon, azonban a terrárium egyik sarkában ajánlatos árnyékot adó búvóhelyet kialakítani. Ha nincs lehetőségünk a terrárium napos elhelyezésére, akkor mesterséges világítás (ultraibolya fénycső repti glo 5 vagy 8-as) beszerzése javasolt napi 10 órás üzemmódban. Terrárium hőmérséklet nappal: 24-28Cº, éjjel: 18-22Cº
Fontos odafigyelni a terrárium higiéniájára is. Az ételmaradékot és az ürüléket naponta össze kell szedni és eltávolítani. Mindig gondoskodjunk friss ivóvízről kedvenceink számára, lehetőleg olyan lapos edényben, amely kényelmesen elérhető számukra.
Tanácsos a teljes férőhelyet háromhavonta teljesenl kitakarítani, fertőtleníteni, a régi aljzatot újjal pótolni. A szárazföldi teknősöket szép nyári napokon vigyük ki a szabad levegőre, a kertbe, vagy akár az erkélyre. Ilyenkor étvágyuk és mozgékonyságuk megnő, szervezetük a betegségekkel szemben ellenállóbbá válik.
Szabadtéri tartás
A legjobb megoldás, ha a teknősöket a kertben, egy állandó bekerített szabadtéri kifutón tartjuk. A kifutó egy részét érje közvetlen napsütés. Egy-két árnyékot adó bokrot is ültethetünk. ültethetünk. Fedett búvóhely kialakítása nélkülözhetetlen a teknősök számára. A forró déli nap, és az eső elől ugyanis ide szoktak behúzódni. Erre a célra legjobb egy hőszigetelt házikó, de egy egyszerűbb zárt doboz is megteszi.
Etetés
FONTOS! A görög teknős NÖVÉNYEVŐ!
Fogságban a teknőcök takarmányát különféle nyers zöldségféle és gyümölcs alkotja. Alkalmas a saláta, kel- és más káposztafélék levele, répafélék zöldje, sárgarépa és sütőtök reszelve, uborka, cukkini, paradicsom, alma és idénygyümölcsök. Időnként adhatunk nekik egy kis párolt zöldbabot és különböző gabonaféléket. A leveles zöldségekből minden nap, a káposztafélékből, paradicsomból és gyümölcsökből legfeljebb heti egy alkalommal kínáljuk állatainkat. Félévente egyszer-kétszer adhatunk nekik túrót, lisztkukacot vagy főtt tojást is. A táplálékra mindig szórjunk kálcimot és táplálék kiegészítőt (Korvimin por). Havonta néhányszor A -és D vitamint is tanácsos adagolni nekik.
Természetesen sokkal egészségesebb, ha nagyrészt különböző vadon termő, nem mérgező, lágyszárú növényekkel etetjük kedvenceinket. Ilyenek pl: gyermek láncfű, vörös-és fehérhere, nagy utifű, mezei katáng, csorbóka, tyúkhur stb.. Ezeket a vadon termő növényeket kora tavasztól egészen az őszi fagyokig gyűjthetjük be.
Etetéssel kapcsolatos gyakorlati tanácsok
A növényeket és gyümölcsöket alaposan mossuk meg bő vízzel az esetlegesen rajtuk maradt vegyszerek miatt. A tápláléknak rostban gazdagnak, olajban zsírban, fehérjében szegénynek kell lennie, elegendő ásványi anyag tartalommal.
Mindennap etessük a teknősöket a reggeli óráktól. Nyári melegben, különösen a szabadtéri kifutóban, naponta legalább kétszer kapjanak enni. Az esetleges étvágytalanság oka lehet a túl magas, vagy a túl alacsony hőmérséklet, a táplálék nem megfelelő összetétele, zsúfolt tartás, és a folyamatos zaklatás, téli nyugalomra készülődés, vagy valamilyen betegség. Félénkebb teknősök a szállítás okozta stressz, vagy az új hely miatt is egy időre visszautasíthatják a táplálékot. A szabadtéri kifutóba helyezett állatok étvágya jelentősen megnőhet. Étvágygerjesztő hatású a gyermekláncfű virága, a paradicsom és a görögdinnye.